2009. június 21., vasárnap
Ünneplés
Megfogadtuk, elmegyünk ünnepelni, mikor végre elkezdek dolgozni. Ez már több mint egy hónapja megtörtént, de nem jutottunk még el odáig, csak a mai napon. Megvolt már a hely régen: az épületben, ahol lakunk, van a Milano nevezetű étterem. Az elmúlt több mint 8 hónapban mindennap érezhettük a finom pizzaszagot... Így hát ma lementünk, és a kaja valóban nagyon finom volt. A poén viszont akkor jött, mikor jó étvágyat kívántunk egymásnak, és épp beleharaptunk volna a pizzába, mikoris az egyik pincér srác széles mosollyal odaköszönt: Jóétvágyat! :D Nagyot nevettünk, és megint emlékeznünk kellett arra, milyen kicsi is a világ. (Megtudtuk, az amerikai elnevezésű pizzán, amit János evett, igazi otthoni Gyulai kolbász van- nem csalás, tényleg!) De ez még nem a vége, mikor befejeztük, egy pincér csajszi jött a tányérunkért, s kérdezte meg MAGYARUL, hogy szeretnénk-e desszertet :DDDD. Azt hiszem, ide még visszamegyünk :)
Utolsó nap
Sajnos nagyon gyorsan eljött az utolsó nap... nem tudtunk annyi mindent megmutatni, amennyit akartunk, sajnos dolgozni is kellett. De még ennyi látványt befogadni is sok egyszerre, aztán majd legközelebb még többet meg lehet nézni :)
A hattyúkat még megnéztük az utolsó délután, és az ír nyár ezennel véget is ért :)
Mára már visszajött a 15 fok, és a napi eső. C'est la vie...
The Burren Perfumery
Jártunk a Burren Perfumeryben is - ez egy pici völgy a Burren tájvédelmi körzetben, ami sokféle virágáról híres, amikből persze parfümök, szappanok, egyéb testápoló- és tisztítószerek készülnek. A Burren kategórák közül én a "Summer harvest" (=nyári szüret/aratás )nevű parfümbe szerelmesedtem bele, úgyhogy azóta virágillatban közlekedem, lepipálva a kondenzcsíkot húzó ír csajokat :-)P
Mivel ez a hely gyakorlatilag a semmi közepén van, kétirányú, de egy sáv szélességű utakon mentünk, halálfélelem garantálva... viszont gyönyörű volt, az út mentén semmi civilizáció, csak csupa zöld :)
(http://www.burrenperfumery.com)
Doolin cave
Végre eljutottunk abba a barlangba is, ahol a világ legnagyobb cseppköve található: Doolinbe. A cseppkő megvan vagy 10 tonna és több mint 7 méter hosszú (alig fért bele a fényképezőgépbe). Persze a barlang csak kis részben felderített. Az ötvenes évek elején találta két vakmerő diák, akik a jéghideg vízben képesek voltak több száz métert megtenni, a kíváncsiság hajtotta őket. Szerencsére mi egy másik bejáraton mentünk be, ami lényegesen kellemesebb volt :).
Csodaszép cseppkövek vannak benne, de nagyon kellett vigyáznunk, hogy ne verjük be folyamatosan a fejünket a járatban (szerencsére kaptunk sisakot). Ezt nem emberi erő, hanem a természet vájta: egy ősrégi patak medréből alakult ki. Ez vájta a hatalmas termet is, ahol ez a hatalmas cseppkő kialakult. Az egyik fele egyébként még mindig nő, pár millió év múlva talán oszloppá is alakulhat.
(http://www.doolincave.ie)
Moher sziklái 2
Az óceán felől közeledett a zuhé, és gyorsan el is érte a partot.
Hazafelé több tehéncsordával is találkoztunk, az egyik elállta az utunkat. Mikor közeledtünk, a bika elég fenyegetően nézett ránk...
Moher sziklái
Természetesen a Moher szikláknál esett az eső, de azért nagyon élveztük a látványt :D
Találkoztunk egy szelidített hollóval is, nagyon aranyos volt, és engedte magát megsimogatni. :)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)