Hétvége

Azért nem teljesen mondható el, hogy egyedül lennék :). Két régi barátnőm (és párjuk, Anyujuk) is enyhített a magányom a hétvégén :DDD.

London

Sok minden történt az elmúlt hetekben, lehetetlen lenne leírni mindent :). Ezért inkább csak a végkifejletről: végre Londonban vagyok, és nemsokára leszünk is. Nagy küzdelem volt, és még nincs vége, de már történnek a változások, ami nagyon jó. Egy hete Londonba költöztem, és az új hely, új munka, új szállás, új emberek... hihetetlen energiát ad! Péntek reggelre pedig esett egy kis meglepetés-hó, amire úgy néztem most, mint a kisgyerek az első hóra, amit életében lát :))). A kollégák (és persze én is) már csütörtökön délben felugráltak a helyükről, amikor az első hópelyhek megjelentek :D.
Hihetetlen sok különféle érzés fogja el az embert az ilyen változások idején: felszabadultság, félelem, öröm, várakozás, a régi dolgok még hiányoznak, de már érezni az újat és a jót. Eddig mindig sokszor gondoltam vissza, hogy vajon jó-e a döntés? Most százszázalékosan biztos vagyok benne, hogy igen. Még a reggeli tömeget is imádom a vonaton... na jó, ez idővel biztos változni fog :)))
És már csak 3-at kell aludni, és nem leszek egyedül :D

A képen ideiglenes lakhelyem látható.

A ma reggeli (dupla) szivárvány :)

Killarney kastély 2

Killarney kastély

Optimisták vagyunk, és elhatároztuk, hogy az eső és az árvíz ellenére mi kirándulni fogunk. Ki is néztem egy barlangot, ami állítólag egy órányira van Limericktől, és elindultunk. Sajnos az egyből 3 lett, de még zárás előtt odaértünk. Ami rossz hír, hogy a barlang az árvíz-belvíz miatt be volt zárva... az egyetlen nevezetesség a közelben a Killarney kastély volt, így végül azt néztük meg és a körülötte levő parkban sétáltunk.

Novemberi program

Mivel beköszöntött az esős évszak, nem nagyon vannak kimozdulási lehetőségek a városban. Amit mindig lehet csinálni: madarakat etetni a folyónál és persze fényképezni :). Eléggé éhesek mostanában, ezért vakmerőek, és a kezünkből esznek a sirályok is, 2 centire a fejünktől suhannak el. Készült nagyon sok kép, egy pár következik most.

Tavaly ilyenkor

4 nap múlva lesz egy éve hogy ideköltöztünk Írországba. Hihetetlen, milyen gyorsan elment az idő. Mostanában többször azon kapjuk magunkat, hogy furcsa érzés lesz úrrá rajtunk emiatt :) Olyan az időjárás, mint akkor, de ma már nem 4, hanem csak 2 réteg ruha van rajtunk :D:D:D:D. Változnak a dolgok.
A folyó viszont megvan még- lassan rászokunk a madáretetésre, ha jön a "hideg", nagyobb szükségük lesz rá. A sirályok is megérkeztek, a karácsonyi hangulattal és az álomkórral együtt :).

Búcsú

Sajnos szombat hajnalban már a reptéren voltunk, elbúcsúztunk Lanzarotétól. Még egy pár felejthetetlen kép utoljára :)

Lobos sziget

A hajótúra utolsó állomása Lobos sziget volt, ami egy lakatlan sziget, mindössze egyetlen étterem van ott, illetve pár nyaraló, persze összkomfort nélkül ;-) Nomeg pár millió tonna kő...
Itt található egy hatalmas vulkán is, ahova sajnos nem sikerült felmennünk a déli rekkenő hőségben, és két lagúna, amiket viszont jól megnéztünk, búvárszemüvegben és pipával. Itt is rengetegféle hal volt, illetve a kis lagúnákban hal-bölcsődék és -óvodák, nagyon pici halak hihetetlen mennyiségben :))
Visszafelé nagyon dobálta a hajót a víz, bár azelőtt is észrevettük, hogy a hullámzás délután-este mindig sokkal erősebb mint a többi napszakban.
Sajnos delfinekkel nem sikerült találkozni, dehát mégsem lehet egy nyaralásba mindent belesüríteni :)

Hajótúra

Pénteken még részt vettünk egy hajótúrán. A neve: Három sziget-túra, merthogy Lanzarotét, Fuerteventurát es Lobost is érinti.
A hajóúton megszámlálhatatlan sokszor sikerült a repülő halak utáni csobbanást megörökítenem a fényképezőgéppel. Sajnos magukat a halakat egyszer sem, pedig gyönyörűek voltak, csak nagyon gyorsak. A hajó előtt kirepültek kicsit a vízből, hogy megmutassák magukat, de hiába kattintottam, addigra már csak a csobbanás látszódott.

Búvárkodás :)

Régi álmom, hogy igaziból, palackkal búvárkodhassak, és ez most megvalósulhatott. :)))) A ruha egy kicsit nagy volt, a szemüveg lecsúszott, a fülem zúgott, de sebaj, a látvány a víz alatt mindenért kárpótolt :D Ahogy fújtuk ki a levegőt, a buborékokra nagyon sok hal odakíváncsiskodott :) Láttunk ráját, és számtalan sokszínű halat, kicsit-nagyot, fehéret, feketét, színeset, laposat, gömybölyűt... Hihetetlen csend és nyugalom van odalent. Még visszamegyünk, ha nem is ugyanitt, de a tenger/óceán sok gyönyörűséget rejt, meg kell nézni :))
(Még akkor is, ha az emberre 30 kg súlyt akasztanak - palack, öv, egyéb... :-)
Nagyon kár, hogy a fényképezőgép meghalna a vízben, így a lent látott képeket nem tudom most megmutatni.

A Hold felszíne

Ebben a nemzeti parkban forgatják azokat a filmeket, amik a Holdon játszódnak, mert állítólag a Földön ez az a terület, ami a legjobban hasonlít a Hold felszínéhez. :)

Hömpölygő láva

Megkövült lávafolyamok és beomlott vulkánok között lavíroztunk a busszal egy nagyon keskeny, egysávos úton. Ezt centométerről-centiméterre, nagyon lassan alakították ki úgy, hogy minél kevésbé rongálják meg a környezetet. Úgy tűnik, mintha csak most ömlene a láva körülöttünk.
Ezen a vidéken semmi sem nő, egy fajta füvet találtak ami már megvetette a lábát, és egy pici egérfajtát. Ez persze magával vonzza a madarak megjelenését, de ezek még csak átrepülnek a területen. Mindenesetre folyamatosan figyelik a vidéket, hogy hogyan alakul az élővilága.

Étterem

A hegy tetején található egy étterem is, és nem volt szükség sütőt venni, a hegy melegével (forróságával) sütik meg az ételeket, nagyon gusztusos.
Ez az ördög-alak pedig mindenhol előtűnik a vulkánokkal teli Timanfaya Nemzeti Parkban.