Az idei 'nagy nyaralasunk' Portugaliaban, az Azori szigeteken volt. Regi vagyam delfineket latni - ahol eddig jartam a vilagban es volt egy szemernyi esely, elmentem hajoutakra de a delfinek elkerultek... Az Azori-szigeteken viszont van egy egyhetes delfinekkel uszo program es mivel a kornyek a delfinek (es balnak) vonulasi utvonalaba beleesik, gyakorlatilag 100% hogy az ember talalkozik veluk legalabb egyszer.
Mivel az Azori-szigetek eleg messze van (kabe feluton Portugalia es Eszak-Amerika kozott), ugy gondoltuk hogy egy kicsit korbe is nezunk - nem hinnem hogy valaha meg eljutunk oda.
Nagyon sok kepet (es videot) keszitettem, igy meg mindig a valogatas kozepen vagyok. Talan a feleig jutottam el eddig, a masodik adag kesobb jon...
Egy ideig irtam 'naplot', estenkent, hogy emlekezzek mik tortentek aznap, de aztan ez is elmaradt.
Penteken este ertunk Lisszabonba, ahol egy hotelban aludtunk.
Masnap koran indult a gep, de meg egy gyors reggelire volt ido: portugal peksutikre es a tipikus baked custard tarte-ra is.
Szombat kora delutan ertunk Pico szigetre, ahol egy nagggyon pici kis repteren landoltunk, nem volt nagyobb mint egy istallo, egy csomagkiadoval, es korbekeritve drotkeritessel. A mienk volt az egyetlen repulogep ami epp ott volt. Egy taxis mar vart minket es elvitt a sziget tulso felere, ahol a szallasunk volt. Nagyon szep sziklakert kozepen, az ocean mellett, eszmeletlen csendes hely (a madarakat leszamitva). Azonnal korbeneztunk es racsodalkoztunk a millionyi kis gyikra amik a fekete vulkanikus koveken sutkereztek.
Az elso delfines tura vasarnap volt: elotte bemutato es egy kis agytagitas a vizi vilagrol, es arrol hogy valojaban mire szamithatunk odakint. Aztan beledobtak bennunket a melyvizbe (majdnem teljesen szo szerint ertendo), kimentunk a csonakkal, es altalaban erre nagyon melyek a vizek (allitolag tobbezer meter), hogy megismerkedjunk a 'nagy kekseggel', ahogy itt a tengert hivjak. Tenyleg nagyon kek! Az elso napon nagy szerencsenk volt: lattunk Rossi, kozonseges es csikos delfint es sperm whale-t is. Haromszor mehettunk be a vizbe es 'uszhattunk' is a delfinekkel, feledhetetlen elmeny volt. A viz hihetetlenul hideg volt, szerencse hogy vittem buvarruhat, Janos pedig nem fazos.
Hetfon mar mindenki rutinos volt a csonakban, gond nelkul kovettuk az utasotasokat es hangtalan csobbantunk bele a vizbe amikor a skipperek mondtak, igy megint soksok delfnt lattunk, fokent palackorru es kozonseges fajtabol. Nem bantuk, ez a delfinfajta nagyon kivancsi es jatekos: a csonakot kovetve vagy azzal egyutt usznak, kergetoznek es nem banjsk hogy ott vagyunk veluk mi is. Azert megiscsak vadallatok: nem lehet kenyzeriteni oket a maradasra, szoval ovatosan, halkan kell ket megkozeliteni.
Keddre mar jol osszebaratkoztunk a tobbi csapattaggal is: egy svajci es egy amerikai parossal, es kevert parban is csobbantunk. Aznap foleg kozonseges es csikos delfineket lattunk, es ekkor tortent meg eloszor hogy igazan szemembe nezett egy delfin. A svajci csajszival usztunk es lattunk elmenni egy nagy csapat delfint. Egyikuk viszont kulonvalt a tobbitol es mint egy orszem, kozelebb jott es jol megnezett minket maganak. Persze mindez szamunkra olyan gyorsan tortent, hogy mire emeltem a kezemet, hogy mutassam Marine-nak hogy mi tortent, a delfin mar visszazarkozott a tobbiekhez. Azonban erre a mozdulatra megint kivalt, meg kozelebb jott, es egy pillanatra tenyleg ugy eteztuk hogy rank nez... Hihetetlen pillanat volt! Egyszerre csodalatos es nagyon felelmetes.
Penteken este ertunk Lisszabonba, ahol egy hotelban aludtunk.
Masnap koran indult a gep, de meg egy gyors reggelire volt ido: portugal peksutikre es a tipikus baked custard tarte-ra is.
Szombat kora delutan ertunk Pico szigetre, ahol egy nagggyon pici kis repteren landoltunk, nem volt nagyobb mint egy istallo, egy csomagkiadoval, es korbekeritve drotkeritessel. A mienk volt az egyetlen repulogep ami epp ott volt. Egy taxis mar vart minket es elvitt a sziget tulso felere, ahol a szallasunk volt. Nagyon szep sziklakert kozepen, az ocean mellett, eszmeletlen csendes hely (a madarakat leszamitva). Azonnal korbeneztunk es racsodalkoztunk a millionyi kis gyikra amik a fekete vulkanikus koveken sutkereztek.
Az elso delfines tura vasarnap volt: elotte bemutato es egy kis agytagitas a vizi vilagrol, es arrol hogy valojaban mire szamithatunk odakint. Aztan beledobtak bennunket a melyvizbe (majdnem teljesen szo szerint ertendo), kimentunk a csonakkal, es altalaban erre nagyon melyek a vizek (allitolag tobbezer meter), hogy megismerkedjunk a 'nagy kekseggel', ahogy itt a tengert hivjak. Tenyleg nagyon kek! Az elso napon nagy szerencsenk volt: lattunk Rossi, kozonseges es csikos delfint es sperm whale-t is. Haromszor mehettunk be a vizbe es 'uszhattunk' is a delfinekkel, feledhetetlen elmeny volt. A viz hihetetlenul hideg volt, szerencse hogy vittem buvarruhat, Janos pedig nem fazos.
Hetfon mar mindenki rutinos volt a csonakban, gond nelkul kovettuk az utasotasokat es hangtalan csobbantunk bele a vizbe amikor a skipperek mondtak, igy megint soksok delfnt lattunk, fokent palackorru es kozonseges fajtabol. Nem bantuk, ez a delfinfajta nagyon kivancsi es jatekos: a csonakot kovetve vagy azzal egyutt usznak, kergetoznek es nem banjsk hogy ott vagyunk veluk mi is. Azert megiscsak vadallatok: nem lehet kenyzeriteni oket a maradasra, szoval ovatosan, halkan kell ket megkozeliteni.
Keddre mar jol osszebaratkoztunk a tobbi csapattaggal is: egy svajci es egy amerikai parossal, es kevert parban is csobbantunk. Aznap foleg kozonseges es csikos delfineket lattunk, es ekkor tortent meg eloszor hogy igazan szemembe nezett egy delfin. A svajci csajszival usztunk es lattunk elmenni egy nagy csapat delfint. Egyikuk viszont kulonvalt a tobbitol es mint egy orszem, kozelebb jott es jol megnezett minket maganak. Persze mindez szamunkra olyan gyorsan tortent, hogy mire emeltem a kezemet, hogy mutassam Marine-nak hogy mi tortent, a delfin mar visszazarkozott a tobbiekhez. Azonban erre a mozdulatra megint kivalt, meg kozelebb jott, es egy pillanatra tenyleg ugy eteztuk hogy rank nez... Hihetetlen pillanat volt! Egyszerre csodalatos es nagyon felelmetes.
